SAJTÓANYAG HÁTTÉRINFORMÁCIÓKKAL

Az erősödő magyar ingatlanfejlesztési piac trendjeit mutatják be a magyar kiállítók az idei MIPIM-en

Rekord FDI, vidéki léptékváltás és ipari-logisztikai fellendülés a Magyarország-stand középpontjában Cannes-ban

A rekordot döntő külföldi működőtőke-beáramlással megalapozott ingatlanfejlesztési trendek bemutatására fókuszál Magyarország a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 9-13 között. A Magyarország-standon bemutatják a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiac, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliók legújabb fejlesztéseit és a vidéki helyszínek előretörését, amelyek tovább erősítik az ország helyét a nemzetközi ingatlanpiacon. A kiállításon az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közösen a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalata, a CBRE szakmai támogatásával mutatja be az ágazat fejlődési irányait, a válság éveit követő fellendülés alapjait. A fő kiállítók között olyan meghatározó ipari ingatlanfejlesztők szerepelnek, mint az Innovinia (IGPark), a HelloParks (Futureal-csoport), valamint állami oldalról az INPARK, amely a vidéki városok ipari potenciálját állítja reflektorfénybe. Debrecen képviseli a vidék erejét. A WING és a Faedra Group a kiemelt ingatlanfejlesztéseit viszi a rangos nemzetközi seregszemlére több eszközosztályban is prezentálva. A magyarországi alapkezelői-vagyonkezelői szektor egyik jelentős szereplője a Gránit Alapkezelő is jelen lesz a kiállítók között.

Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt négy év Európa gazdaságtörténetének egyik legnehezebb időszaka volt. A szomszédban zajló háború, az energiapiaci sokk, a globális ellátási láncok sérülése és a brüsszeli szankciós politika együttesen olyan környezetet teremtettek, amelyben a gazdaságpolitika mozgástere szűkült, a beruházási kedv Európa-szerte visszaesett, és a kontinens gazdasága máig keresi új egyensúlyát. Magyarország azonban a negatív külső körülmények ellenére is növelni tudta a működőtőke beáramlását, új rekordokat ért el a logisztikai piac fejlődésében és az új munkahelyek volumenében. Ismertette, hogy az éves ingatlanbefektetési forgalom 600–650 millió euró körül alakult, és több tranzakció is 2026-ra csúszott át. Kiemelte ugyanakkor, hogy ezen felül mintegy 300 millió eurónyi olyan tranzakció történt, amely jelenleg bevételt nem termelő (üres) ingatlanokra irányult. Ezek tipikusan értéknövelő befektetések, többségük turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó funkcióváltás céljából valósult meg, és így az összesített tranzakciós aktivitás mintegy 900–950 millió euró, ami erős befektetői érdeklődést tükröz.

Ez nem csupán mennyiségi, hanem minőségi fordulat is: a beruházások jelentős része magas hozzáadott értékű iparágakhoz, technológiai és logisztikai infrastruktúrához, valamint komplex városfejlesztési projektekhez kötődik. A magyar modell így a válság aktív kezelésére épült, és az elmúlt évek jelentős működőtőke-beáramlása az országot az európai ipari és logisztikai ingatlanpiac élvonalába emelte – hangsúlyozta. A MIPIM-en Magyarország komplex, több szektort összekapcsoló modellt mutat be: nem csupán projekteket, hanem egy működő beruházási ökoszisztémát – fejtette ki Takács Ernő.

Ipari és logisztikai piac

Az IFK elnöke jelentős eredménynek nevezte, hogy a gyenge külső konjunktúra ellenére a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac 2025-ben történelmi csúcsot ért el. A CBRE adatai szerint a bérlői kereslet 1,1 millió m² fölé emelkedett, ami több mint 30%-os növekedés az előző évhez képest. 2025-ben az új bérraktárterület újra elérte a közel 480 000 m²-t, ami némileg elmarad az elmúlt évek félmillió m² feletti rekordértékektől. Ennek a volumennek a 70%-a a főváros környékére koncentrálódott. A fejlesztési aktivitás azonban újra erősödik, hiszen országosan az építés alatt álló projektek volumene 2025 végére megközelítette a 600 000 m²-t. Ez a teljes volumen 2026-ra van ütemezve, ami az éves átadások 25%-os növekedését jelentené, és 2026-ot az ipari és logisztikai építési piac történetének legerősebb évévé tenné. A kihasználatlansági ráta stabilan 13% körül alakult országosan, vidéken ennél is alacsonyabb szinten.

Turizmus és hotelpiac:

A turizmus egyre erősödő lába az ingatlanfejlesztéseknek. A hotelbefektetések tavaly a teljes tranzakciós volumen mintegy 15%-át adták, és a piaci várakozások szerint ez az arány 2026-ban is fennmaradhat. Budapesten továbbra is élénk a szállodafejlesztési hullám, közel 3000 szoba építés alatt áll, melyek várhatóan 2026 és 2029 között nyílnak meg, további körülbelül 2000 szoba pedig a tervezési fázisban van. Csak 2026-ban 13 új szálloda megnyitása várható a fővárosban, ami körülbelül 2000 szobával bővíti a kínálatot. Budapest nemzetközi vendégforgalma már elérte, sőt megközelítette a régiós versenytársakat.

Külön figyelmet érdemel Takács Ernő szerint a kínai légi összeköttetések bővülése, amely nemcsak az üzleti, hanem a szabadidős turizmust is látványosan élénkíti. A nemzetközi szállodaláncok érdeklődése erős, a luxus- és a középkategóriás szegmensben egyaránt új koncepciók jelennek meg.

Irodapiac és retail

A kiskereskedelmi ingatlanok piacán ezzel párhuzamosan újra megjelent az érdeklődés, különösen a retail parkok iránt. A vásárlóerő javulása és az új kínálat szűkössége miatt a meglévő ingatlanok felújítása és újrapozícionálása került előtérbe – mondta. A teljes modern kiskereskedelmi állomány közel 50 000 m²-rel bővült 2025-ben, amelyből 16 000 m²-t adtak át Budapesten. Egy új bevásárlóközpont készült el a fővárosban, a Zenit Corso bevásárlóközpont Zuglóban nyílt meg 11 000 m²-rel, az új, vegyes funkciójú, kb. 150 000 m² kormányzati iroda által uralt komplexum kényelmes kiskereskedelmi elemeként. Idén hasonló volumenben épül új kiskereskedelmi terület, többségében a nagyon népszerű kiskereskedelmi park koncepcióban.

Lakóingatlanok

Takács Ernő felhívta a figyelmet, hogy a magyar lakáspiac 2025-ben egyértelmű fordulóponthoz érkezett. Az infláció enyhülése, a megtakarítások felszabadulása és az Otthon Start Program kedvezményes finanszírozása egyszerre élénkítette a végfelhasználói és befektetői keresletet. A program rövid idő alatt jelentős érdeklődést generált a használt lakások piacán, és érzékelhető árnyomást okozott.

A kormányzati beavatkozás célzottan a kínálati oldal megerősítésére irányul. Az új építésű lakások piacán bevezetett 1,5 millió forint/ m²-es árplafon, valamint a 250 lakás feletti projektek számára elérhető kiemelt beruházási státusz lehetővé teszi a fajlagos fejlesztési költségek csökkentését. A kereslet térben is átrendeződik: a prémium belvárosi lokációk mellett egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik Budapest külső kerületeiben és az agglomerációban, ahol az alacsonyabb telekárak mellett reálisan megvalósítható az affordable housing modell. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a fenntartható lakáspiac feltétele a kiszámítható szabályozási környezet. Az újépítésű lakások 5%-os áfa kulcsának meghosszabbítása kulcskérdés, mivel annak kivezetése 2026 végétől megtörheti a most induló fellendülést – figyelmeztetett. 2025-ben mintegy 16 000 új lakás készült el országosan, miközben a szakmai becslések szerint évente legalább 25 000 új lakásra lenne szükség a lakásállomány megújulásához és a piaci egyensúly fenntartásához. Az elmúlt két-három évben az átadott lakások száma jellemzően 13–16 ezer között alakult, jelentősen

elmaradva a hosszú távon szükséges szinttől. A kormány célja, hogy öt év alatt plusz 25 ezer új lakás épüljön meg, amelynek eredményei a jelenleg induló fejlesztések nyomán elsősorban 2027–2028-tól válhatnak láthatóvá.

Vidéki városok, mint erősödő befektetési helyszínek

A Magyarország-stand egyik legerősebb üzenete Takács Ernő szerint a vidéki városok szerepének radikális felértékelődése. Az elmúlt években a beruházások földrajzi súlypontja látványosan elmozdult Budapesttől a regionális központok felé. Debrecen ebben a folyamatban mintaprojektté vált: az ipari, logisztikai, lakó- és kiskereskedelmi fejlesztések összehangolt megvalósítása valódi léptékváltást hozott, amely túlmutat egy-egy gyár vagy csarnok megépítésén. A CBRE adatai szerint a logisztikai és ipari kereslet már közel 40%-ban vidéken realizálódik, a BMW, a CATL, a BYD és más megaberuházások katalizátorként működnek: nemcsak közvetlenül generálnak keresletet, hanem beszállítói hálózatokat, logisztikai igényeket és új városi funkciókat is életre hívnak Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben és más regionális központokban.

Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa azt emelte ki, hogy 2025 rekordokat hozott a beruházásösztönzésben.

Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy esztendő a magyar gazdaságtörténet legjobb időszaka volt a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából, 2025 pedig a szervezet harmadik legsikeresebb éve. A Magyarországot választó befektetők 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést a tavalyi év során a HIPA támogatásával, aminek eredményeként 7,069 milliárd euró, azaz mintegy 2700 milliárd forint tőke érkezik a nemzetgazdaságba és 18 227 új munkahely jön létre.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy 2025 több szempontból is a rekordok éve volt. Mint fogalmazott, a HIPA soha annyi kutatás-fejlesztési projektet nem hozott Magyarországra, mint 2025-ben, rekordot döntött az üzleti-szolgáltatóközponthoz kapcsolódó fejlesztések által létrejövő munkahelyek száma is, és soha annyi magyar tulajdonú vállalat sem döntött beruházás mellett a mi közreműködésünkkel, mint tavaly. A részletekről szólva elmondta azt is, hogy a befektetők egy év alatt 14 kutatás-fejlesztési (K+F) projektről hoztak pozitív döntést a HIPA támogatásával, együttvéve csaknem 570 millió euró (270 milliárd forint) beruházási értékben. A beruházások közel 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek. A nyelveket beszélő diplomás fiataloknak kitűnő hazai karrierlehetőségeket kínáló üzleti szolgáltató központok (BSC) területén szintén történelmi csúcsot értek el a befektetők a HIPA-val együttműködésben. Egy év alatt 13 új beruházásról hoztak döntést, amelyek révén 3236 munkahely jön létre.

A K+F- és a BSC-beruházások erősödése azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetői közösség a termelés mellett az innovációban is egyre inkább támaszkodik Magyarországra. A nemzetgazdaság diverzifikálását, egyre több erős pilléren nyugvó szerkezetét pedig az jelzi, hogy a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig 17 ágazatban valósulnak meg beruházások a 2025-ben hozott befektetői döntések alapján. A beruházások volumene alapján Kína, Szingapúr, Magyarország, az Egyesült Államok és Dél-Korea áll az első öt helyen, míg a projektek darabszáma alapján Magyarország, Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország a sorrend.

Magyarország a konnektivitás stratégiáját követve 2025-ben is arra törekedett, hogy megerősítse szerepét a keleti és nyugati tőke és technológia találkozóhelyeként – jegyezte meg Joó István. A nyugati befektetők ennek megfelelően továbbra is jelentős erőt képviselnek, ezt mutatja például, hogy az Egyesült Államok kapcsán 16 projektet jelentett be a HIPA, Németország pedig 15 beruházással áll a projektek száma alapján kialakuló rangsor harmadik helyén. A kormányzati beruházásösztönzés a gazdaság területi egyensúlyának megteremtésében is fontos eredményeket ért el 2025-ben. A támogatott projektek több mint 84%-a ugyanis Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik.

Az utóbbi másfél évtized munkája révén a keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége egyre inkább egyensúlyba kerül, a beruházásösztönzés stratégiai fókusza így már a déli területekre irányul. Ebben a folyamatban 2025 fontos szakaszt jelent, hiszen nemcsak Bács-Kiskunban sikerült jelentősen növelni a beruházási ütemet, hanem Csongrád-Csanádban és Békés vármegyében is, ahová 5-5 projekt érkezik – összegezte Joó István.

A vidéki gazdaság a hazai iparfejlesztés motorja

A beruházásösztönzési rekordok közvetlen üzenetet hordoznak a MIPIM nemzetközi közönsége számára. A számok mögött nem egyszeri fellendülés, hanem tudatos, több év alatt felépített befektetési ökoszisztéma áll, amely képes volt egyszerre vonzani termelő, innovációs és szolgáltató beruházásokat. Ez az ökoszisztéma magyarázza az ipari és logisztikai ingatlanpiac kiemelkedő teljesítményét, a vidéki városok gyors felértékelődését, valamint azt, hogy Magyarország ma nemcsak gyártási helyszínként, hanem kutatás-fejlesztési és regionális szolgáltató központként is stabil pozíciót foglal el Európában.

A magyar kiállítók közül az állami tulajdonú NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (INPARK) vezérigazgatója, Albrecht Armand emlékeztetett, a HIPA tulajdonosi joggyakorlása alatt működő vállalatcsoport, amely 15 vármegyében, 20 magyarországi telephelyen, közel 900 hektárnyi területen van jelen, továbbra is a legnagyobb ipari fejlesztési telekportfólióval rendelkezik az országban és az egyetlen olyan szereplő, amely valóban országos lefedettséggel bír.

Az INPARK működési modellje három pillérre épül: a stabil állami háttérre, a kiszámítható projektkörnyezetre és olyan fejlesztői attitűdre, amelyben a nemzetközi befektetők éppúgy megtalálják számításaikat, mint a helyi közösségek.

Az év egyik legfontosabb ipari beruházása a Halms Hungary miskolci fejlesztése volt az INPARK számára: a projekt első ütemében egy 23 000 m²-es járműipari gyártócsarnok készül, amely később egy több ütemű, 100 ezer m²-t meghaladó autóipari központ részévé válik. A létesítmény olyan nemzetközi márkákat szolgál ki, mint a Volvo vagy a Magna, és több mint ezer új munkahelyet teremt a városban. Az INPARK új, nagyszabású beruházást indított Debrecenben is: 44 ezer m²-es raktárcsarnok építését kezdte meg, amely hosszú távon támogatja mind a térségben működő nemzetközi vállalatok, mind Debrecen gazdasági növekedését.

A Vulcan Shield Global békéscsabai fejlesztése szintén kiemelkedő Békés vármegye történetének legnagyobb beruházása három külön befektetésként, összesen 100 000 m²-en valósul meg az INPARK békéscsabai területén. A projekt 2500 munkahelyet teremt, és a Dél-Alföld egyik legnagyobb ipari beruházásaként új ipari súlypontot alakít ki, megerősítve a térség integrációját a globális értékláncokba.

Nagykanizsán újabb jelentős ipari fejlesztés valósul meg: a METH több mint 7 600 négyzetméteres csarnokkal bővíti telephelyét. A kapacitásbővítés keretében az olasz hátterű vállalat kis- és középfeszültségű, egy- és háromfázisú transzformátorok gyártását tervezi, elsősorban ipari és infrastrukturális beruházásokhoz, megújulóenergia-projektekhez, valamint okoshálózati (smart grid) alkalmazásokhoz. Az új épület mellett automatizált gyártóberendezések, szoftverek és digitális megoldások beszerzése is megvalósul, amelyek növelik a hatékonyságot, javítják a minőséget és biztosítják az ipar 4.0 szintű működést. A fejlesztés részeként napenergia-termelést szolgáló energetikai beruházás is megvalósul.

Ipari ingatlanok: regionális fejlesztési modellek és új növekedési központok

A hazai és regionális ipari-logisztikai ingatlanpiac két aktív fejlesztője, a fővárosi és agglomerációs nagyprojektekre fókuszáló HelloParks, valamint a vidéki növekedési központokra és nemzetközi terjeszkedésre építő Innovinia is meghatározó fejlesztési programmal képviselteti magát a kiállításon.

Nemes Rudolf, a HelloParks vezérigazgatója és társalapító partnere elmondta: a vállalat raktárcsarnokai az elmúlt években több vezető nemzetközi nagyvállalat bizalmát is elnyerték. A bérlők között szerepel a BYD, a DHL, a dm-Drogerie Markt, a Gebrüder Weiss és az Aeroplex is. A fejlesztések nemcsak a bérlők, hanem az intézményi befektetők érdeklődését is felkeltették: 2024-ben, a hazai ipari ingatlanpiac történetének legnagyobb egyedi tranzakciójaként az ERSTE Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap megvásárolta a HelloParks pátyi parkjában található PT2 és PT3 épületeket.

A vállalat az elmúlt öt évben 500 ezer négyzetméternyi ipari ingatlanállományt fejlesztett, és olyan komplex fejlesztési modellt honosított meg Magyarországon, amely egyszerre támogatja a bérlők működési hatékonyságát és fenntarthatósági céljait. Céljuk nem csupán a szabályozói elvárások teljesítése, hanem új iparági normák felállítása.

A HelloParks a klímasemlegesség terén is élen jár: 2035-ig részletes, országosan is egyedülálló klímasemlegességi tervet dolgozott ki. Ennek részeként 2025-től az újonnan átadott raktárcsarnokok esetében 25 százalékkal, 2030-tól pedig 50 százalékkal csökkenti a beépülő karbon mértékét az első fejlesztésekhez képest – amelyek már önmagukban is a nyugat-európai színvonalat közelítették. A társaság 2025-től teljes raktárportfóliójában 100 százalékban zöldenergiát használ, és 2028-ra net-zero üzemelési karbonkibocsátási célt tűzött ki az új épületeire.

A vállalat fenntarthatósági csapata számos innovatív műszaki megoldást vezetett be az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás érdekében. Ilyen például a műanyagszálas ipari padló, a csökkentett karbonlábnyomú betonszerkezetek, valamint a 100%-ban újrahasznosított forrásból származó betonacél használata.

Székely Ádám, az Innovinia – az IGPark ipari parkhálózat fejlesztője – tulajdonosa ismertette, hogy az Innovinia 2025 folyamán mindegy 40.000 m² ipari-logisztikai területet adot át Magyarország középső és keleti régióiban. A csarnokok korszerű műszaki paraméterekkel és rugalmasan alakítható belső terekkel rendelkeznek, így széles körben alkalmasak logisztikai, gyártási és összeszerelő tevékenységek befogadására. Rámutatott: a fejlesztési aktivitás vidéken erős, ahol a nagy ipari beruházások bejelentései és a kapcsolódó beszállítói igények továbbra is képesek keresletet generálni. Az Innovinia tudatosan építi pozícióját mint meghatározó regionális ipari-logisztikai fejlesztő, amely a magyar vidéki növekedési központokra és az idei évben felgyorsuló közép-kelet-európai terjeszkedésre alapozza stratégiáját. Ezzel összhangban hosszú távon tulajdonában tartja fejlesztéseit, erősítve ügyfelei felé vállalt elköteleződését, miközben olyan ipari infrastruktúrát fejleszt, amely rugalmasan alkalmazkodik a változó iparági igényekhez és hozzájárul a regionális gazdasági központok fejlődéséhez.

A társaság az idei évben közel 55.000 m² ipari-logisztikai terület fejlesztését tűzte ki célul: A jelenleg építés alatt álló, kínai autóipari cégcsoport igényei szerint épülő, 31.000 m² területű nyíregyházi csarnoka és az előkészítés alatt álló projektjei új ipari fókuszpontokat erősítenek meg vidéken. Kiemelt szerepet kap az idei évben elinduló nyugat-dunántúli terjeszkedés, amelynek részeként megkezdődik a 23.000 m² területű IGPark Pécs fejlesztése.

Székely Ádám hangsúlyozta: az Innovinia célja nem csupán új csarnokok létrehozása, hanem adaptív, értékmegőrző ipari infrastruktúra fejlesztése, amely a piaci ciklusoktól függetlenül bérbe adható és fenntarthatóan működtethető. A cégcsoport hazai jelenlétét nemzetközi szinten bővíti tovább és a meglévő tíz ipari parkjában folytatja spekulatív és built-to-suit beruházásait, erősítve szerepét a régió ipari ingatlanpiacán – mondta.

A vidéki fejlesztési központok közül az idei MIPIM-en Debrecen mutatkozik be

Debrecen az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági léptékváltáson ment keresztül, melynek egyik meghatározó mérföldköve a BMW Group gyárának elindulása volt 2025 szeptemberében. Ez a stratégiai beruházás nemcsak a város ipari és munkaerőpiaci szerkezetét alakította át, hanem lendületet adott a kapcsolódó infrastruktúra- és ingatlanfejlesztéseknek is. A léptékváltást alátámasztja, hogy 2015 óta több, mint 12 500 millió euró beruházás érkezett a városba, amely által 21 000+ új munkahely létesül.

A kiemelt beruházások egyike, a több mint 200 év után először önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ létrehozása, amely Közép-Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz.

A város nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a zöld városi fejlesztésekre, ezt támasztja alá, hogy Debrecen saját környezetvédelmi programmal rendelkezik (Zöld Kódex). A törekvéseket nemzetközi szintéren is elismerték: Európa Zöld Fővárosa versenyben az Európai Bizottság a legjobb három pályázó közé választotta Debrecent 2025-ben. A kiállításon Debrecen olyan fejlesztési koncepciókat mutat be, amelyek szervesen illeszkednek a város hosszú távú város- és gazdaságfejlesztési stratégiájához – különös tekintettel a lakhatási és turisztikai célú beruházásokra. A város képviselői továbbá egyedülálló logisztikai projekteket mutatnak be, amelyek Debrecen kedvező földrajzi elhelyezkedésére és multimodális közlekedési adottságaira építenek.

Ipari-logisztikai és lakóingatlan-fejlesztéseket is prezentálnak

Az idei kiállítók között mutatkozik be a Faedra Group, egy dinamikusan növekvő, teljes egészében magyar magánkézben lévő ingatlanfejlesztő cégcsoport. Projektportfóliója ipari-logisztikai és lakóingatlan-fejlesztéseket foglal magában, amely 2026-tól kiskereskedelmi eszköz osztállyal bővül. A vállalat fejlesztéseit az innováció, a fenntartható szemlélet és a hosszú távú értékteremtés iránti elkötelezettség határozza meg. A Szigetszentmiklóson megvalósított Faedra Park után a Faedra 22 a cégcsoport második sikeresen lezárt logisztikai projektje; jelenleg további két helyszínen, összesen 22 000 m²-en zajlik kivitelezés. A lakóingatlan-divíziót három nívós projekt, a MARA Residence (Ferencváros), Liget Villa (Városligeti fasor), Luna Residence (Angyalföld) reprezentálja, míg a cégcsoport első kiskereskedelmi beruházása, a Pest vármegyei (Bag település) MyRA Park M3 a tervek szerint 2026 végére készül el.

A WING Csoport a közép-európai régió egyik vezető, magántulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportja, amely Magyarországon, Lengyelországban és Németországban is aktív.

A vállalat mindhárom országban 2026-ban egyértelműen a lakóingatlan-fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt: Magyarországon idén összesen nyolc lakóprojektben közel 1500 lakás fejlesztése indul, köztük az első vidéki lakóprojektje Debrecenben, valamint a prémium Mártonhegyi Villapark a Normafa közelében. A WING emellett továbbra is aktív a szállodai, irodai, kiskereskedelmi és ipari ingatlanok terén is. A szállodaszegmensben kiemelhető, hogy folyamatban van Budapest első Hotel Indigo szállodájának megvalósítása az Andrássy úton, miközben a vállalat belépett a szállodaüzemeltetői piacra is.

Nemzetközi szinten a WING Németországban és Lengyelországban is jelentős fejlesztési és tranzakciós aktivitást folytat. Berlinben zajlik a Segelflieger Quartier mintegy 1700 lakást magában foglaló városfejlesztési projekt kivitelezése, míg Lengyelországban nagyléptékű iroda- és lakófejlesztések – köztük a varsói Towarowa22 – mellett várhatóan még az idei évben lezárul az elmúlt évek egyik legnagyobb lakóingatlan-tranzakciója, a Resi4Rent bérlakás-portfólió jelentős részének értékesítése.

Befektetői bizalom erősítése

Jelen lesz a Magyarország-standon az „ingatlanspecialista” Gránit Alapkezelő is, hiszen a befektetői bizalom erősítése nélkül nem valósulhatnak meg azok a nagyléptékű fejlesztések, amelyek hosszú távon meghatározzák Magyarország gazdasági és ipari térképét. A Gránit Alapkezelő a portfóliójába tartozó több mint 500 000 m² prémium ingatlanállománnyal, és több mint 1300 milliárd forint kezelt összvagyonnal az egyik meghatározó szereplője a régiós ingatlanpiacnak. ESG-alapú szemléletével és hosszú távú értékteremtésre építő stratégiájával a fenntartható városfejlesztés elkötelezett támogatójaként jelenik meg a kiállításon.

Bővebben a Magyarország-stand bemutatott fejlesztésekről: www.hungaryatpropertyexpos.com

A MIPIM-en bemutatott fejlesztések VIDEÓI: https://youtu.be/LINUykSKycI
Fotók és látványtervek: https://www.dropbox.com/scl/fo/v88k7jfe7z1azet063fxf/AMqY8oMVKkkYrqJo862o0S8?rlkey=6fvyyieqj8w0c446qxi6xa795&st=odjkt2zf&dl=0

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:

A MIPIM a világ legnagyobb ingatlanfejlesztési kiállítása, amelynek keretében több mint harminc esztendeje gyűlnek össze az ingatlanszektor szereplői a cannes-i filmfesztiválnak is helyet adó Palais des Festivals-ban, és a pálmafás La Croisette-en. A MIPIM-en több mint 80 ország 2400 kiállítója és több mint 20.000 szakmai látogató vesz részt.

Budapest, 2026. 02. 18.; Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK)

További információ és interjúk egyeztetése:

Herczeg Dóra

Mobil: +36-30-603-38-51

herczegdora@bepresent.hu

SAJTÓKÖZLEMÉNY – Azonnal közölhető

SAJTÓKÖZLEMÉNY – Azonnal közölhető

Az erősödő magyar ingatlanfejlesztési piac trendjeit mutatják be a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán

Rekordberuházások, új növekedési pályák – Magyarország vonzó befektetési célpontként lesz jelen a MIPIM-en

Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt négy év Európa gazdaságtörténetének egyik legnehezebb időszaka volt. A háború, az energiapiaci sokk, a globális ellátási láncok sérülése és a brüsszeli szankciós politika együttesen olyan környezetet teremtettek, amelyben a beruházási kedv Európa-szerte visszaesett. Magyarország azonban a negatív külső körülmények ellenére is növelni tudta a működőtőke beáramlását, új rekordokat ért el a logisztikai piac fejlődésében és az új munkahelyek volumenében. Az éves ingatlanbefektetési forgalom 600–650 millió euró körül alakult, ugyanakkor ezen felül mintegy 300 millió eurónyi olyan tranzakció történt, amely jelenleg bevételt nem termelő (üres) ingatlanokra irányult, így az összesített tranzakciós aktivitás mintegy 900–950 millió euró, ami erős befektetői érdeklődést tükröz. Ez minőségi fordulat is: a beruházások jelentős része magas hozzáadott értékű iparágakhoz, technológiai és logisztikai infrastruktúrához, valamint komplex városfejlesztési projektekhez kötődik.

Történelmi csúcson az ipari és logisztikai piac

Turizmus és hotelpiac – a régiós versenytársak nyomában

Kivárás az irodapiacon

Az irodapiacon az elmúlt időszak inkább a kivárásról szólt, ugyanakkor az állami szektor költözései már érzékelhetően növelték a keresletet. A befektetői érdeklődés szelektív: a prémium belvárosi lokációk iránt élénkülés tapasztalható, míg a klasszikus irodák nehezebb helyzetben vannak. A kiskereskedelmi ingatlanok piacán ezzel párhuzamosan újra megjelent az érdeklődés, különösen a retail parkok iránt. A teljes modern kiskereskedelmi állomány közel 50 000 m²-rel bővült 2025-ben, amelyből 16 000 m²-t adtak át Budapesten. Egy új bevásárlóközpont készült el a fővárosban, a Zenit Corso bevásárlóközpont Zuglóban nyílt meg 11 000 m²-rel, az új, vegyes funkciójú, kb. 150 000 m²-nyi kormányzati iroda által uralt komplexum kényelmes kiskereskedelmi elemeként. Idén hasonló volumenben épül új kiskereskedelmi terület, többségében a nagyon népszerű kiskereskedelmi park koncepcióban.

Fordulópont a lakóingatlanok piacán

Takács Ernő hangsúlyozta, hogy a magyar lakáspiac 2025-ben egyértelmű fordulóponthoz érkezett. Az infláció enyhülése, a megtakarítások felszabadulása és az Otthon Start Program kedvezményes finanszírozása egyszerre élénkítette a végfelhasználói és befektetői keresletet, ami érzékelhető árnyomást okozott.

A 1,5 millió forint/ m²-es árplafon, valamint a 250 lakás feletti projektek számára elérhető kiemelt beruházási státusz lehetővé teszi a fajlagos fejlesztési költségek csökkentését.

Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a fenntartható lakáspiac feltétele a kiszámítható szabályozási környezet. Az újépítésű lakások 5%-os áfa kulcsának meghosszabbítása kulcskérdés, mivel annak kivezetése 2026 végétől megtörheti a most induló fellendülést – figyelmeztetett. 2025-ben mintegy 16 000 új lakás készült el országosan, miközben a szakmai becslések szerint évente legalább 25 000 új lakásra lenne szükség a lakásállomány megújulásához és a piaci egyensúly fenntartásához. Az elmúlt két–három évben az átadott lakások száma jellemzően 13–16 ezer között alakult, jelentősen elmaradva a hosszú távon szükséges szinttől. A kormány célja, hogy öt év alatt plusz 25 ezer új lakás épüljön meg, amelynek eredményei az induló fejlesztések nyomán 2027–2028-tól válhatnak láthatóvá.

A vidéki gazdaság a hazai iparfejlesztés motorja

A beruházásösztönzési rekordok azt üzenik a MIPIM közönségének, hogy Magyarország sikere nem egyszeri fellendülés, hanem tudatosan felépített befektetési ökoszisztéma eredménye. Ez egyszerre vonzza a termelő, innovációs és szolgáltató beruházásokat, erősíti az ipari és logisztikai ingatlanpiacot, felértékeli a vidéki városokat, és megerősíti az ország pozícióját nemcsak gyártási, hanem K+F és regionális szolgáltató központként is Európában.

A magyar kiállítók közül az állami tulajdonú NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (INPARK) vezérigazgatója, Albrecht Armand emlékeztetett, a HIPA tulajdonosi joggyakorlása alatt működő vállalatcsoport, amely 15 vármegyében, 20 magyarországi telephelyen, közel 900 hektárnyi területen van jelen, továbbra is a legnagyobb ipari fejlesztési telekportfólióval rendelkezik az országban. Hangsúlyozta: A vidéki gazdaság ennek következtében mára a hazai iparfejlesztés motorjává vált. A vidéki nagyvárosok – Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Nyíregyháza, Nagykanizsa – egyre erőteljesebben válnak ipari csomópontokká, ahol az állami és önkormányzati szereplőkkel való együttműködés kiemelt jelentőségű – mondta. Az INPARK működési modellje éppen erre a szemléletre épül: a stabil állami háttérre, a kiszámítható projektkörnyezetre és olyan fejlesztői attitűdre, amelyben a nemzetközi befektetők éppúgy megtalálják számításaikat, mint a helyi közösségek. E szemlélet eredménye, hogy immár nem csupán Budapest és a nyugati régiók, hanem Kelet- és Dél-Magyarország is vonzó alternatíva a befektetők számára – fogalmazott a NIPÜF Zrt. Vezérigazgatója.

A HelloParks vezérigazgatója és társalapító partnere, Nemes Rudolf elmondta, hogy a vállalat az elmúlt öt évben összesen 500 ezer m²-nyi ipari és logisztikai ingatlant fejlesztett Magyarországon. A modern, fenntartható létesítményeket olyan nemzetközi és hazai nagyvállalatok választották, mint a BYD, a DHL, a dm-Drogerie Markt, a Gebrüder Weiss vagy az Aeroplex. A HelloParks a következő években is dinamikus növekedést tervez Magyarországon: évente két új csarnok megépítését irányozta elő, ami hozzávetőlegesen 80 ezer m²-rel növeli az állományt évente. A vállalat részletes klímasemlegességi stratégiát dolgozott ki 2035-ig. 2025-től az új fejlesztések esetében 100%-ban zöldenergia-felhasználásra álltak át, 2028-ra pedig net-zero üzemelési karbonkibocsátási célt tűztek ki az új épületekre vonatkozóan. Nemes Rudolf kiemelte: a MIPIM-en a HelloParks azt kívánja bemutatni, hogy nem pusztán raktárépületeket fejleszt, hanem olyan korszerű, fenntartható logisztikai parkokat, amelyek egyszerre szolgálják a bérlők üzleti hatékonyságát, a befektetők pénzügyi elvárásait és a környezeti fenntarthatóság szempontjait.

Székely Ádám, az Innovinia – az IGPark-ok fejlesztője – tulajdonosa ismertette, hogy az Innovinia 2025 folyamán mindegy 40.000 m² ipari-logisztikai területet adott át Magyarország középső és keleti régióiban. Az épületeket korszerű műszaki megoldások, magas hőszigetelési teljesítmény, modern fűtési-hűtési rendszerek és folyamatban lévő BREEAM minősítések jellemzik. 2026-ban közel 55.000 m² terület átadását tervezik: ennek egyik eleme a már építés alatt lévő 31.000 m² területű IGPark Nyíregyháza, valamint az idei évben induló nyugat-dunántúli terjeszkedés, amelynek részeként megkezdődik a 23.000 m²-es IGPark Pécs projekt fejlesztése. Kiemelte: A vidéki ipari központok fejlődése és a nagy beruházásokhoz kapcsolódó beszállítói igények továbbra is képesek érdemi keresletet generálni. A cégcsoport hazai jelenlétére építve nemzetközi szinten is tovább terjeszkedik, miközben meglévő tíz ipari parkjában folytatja spekulatív és built-to-suit fejlesztéseit, erősítve pozícióját a régió ipari ingatlanpiacán. A MIPIM-en az Innovinia azt mutatja be, hogy olyan adaptív ipari infrastruktúrát hoz létre, amely egyszerre támogatja a működési hatékonyságot, a hosszú távú értékteremtést és a fenntartható regionális növekedést – mondta.

Debrecen képviseli a vidék erejét

Több mint 200 év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. Ez az épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja, egyben Közép-Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz.

A WING Csoport közép-európai régió egyik vezető, magántulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportjaként az iroda és az ipari projektek mellett, a lakóingatlan-fejlesztéseinek bemutatására helyezi a hangsúlyt a MIPIM-en. Magyarországon idén összesen nyolc lakóprojektben közel 1500 lakás fejlesztése indul, köztük az első vidéki lakóprojekt Debrecenben, valamint a prémium, Normafa közelében lévő Mártonhegyi Villapark. A WING emellett továbbra is aktív a szállodai, irodai, kiskereskedelmi és ipari ingatlanok terén is. A szállodaszegmensben kiemelhető, hogy folyamatban van Budapest első Hotel Indigo szállodájának megvalósítása az Andrássy úton, miközben a vállalat belépett a szállodaüzemeltetői piacra is.

Jelen lesz a Magyarország-standon az „ingatlanspecialista” Gránit Alapkezelő, amely a portfóliójába tartozó több mint 500 000 m²-nyi prémium ingatlanállománnyal, és több mint 1300 milliárd forint kezelt összvagyonnal az egyik meghatározó szereplője a régiós ingatlanpiacnak. ESG-alapú szemléletével és hosszú távú értékteremtésre építő stratégiájával a fenntartható városfejlesztés elkötelezett támogatójaként jelenik meg a kiállításon.

Bővebben a Magyarország-stand bemutatott fejlesztésekről: www.hungaryatpropertyexpos.com

A MIPIM-en bemutatott fejlesztések VIDEÓI: https://youtu.be/LINUykSKycI

Fotók és látványtervek: https://www.dropbox.com/scl/fo/v88k7jfe7z1azet063fxf/AMqY8oMVKkkYrqJo862o0S8?rlkey=6fvyyieqj8w0c446qxi6xa795&st=odjkt2zf&dl=0